Sziasztok!
A KORG Trident 1980-ban debütált, mint három szekcióval ellátott programozható polifonikus szintetizátor. A maga korában nem sok eszköznél találkozhattunk olyan funkcióval, mely lehetővé tette a napjainkra már természetessé váló ún. split használatot; a Trident-tel már 1980-ban alkalmuk nyílt a felhasználóknak a három hangképző szekció egyidejű megszólaltatására a Split Keyboard mód bekapcsolásával.
A Trident mindhárom szekciója saját VCO architektúrával volt ellátva, önálló VCF filterrel, valamint LFO-val rendelkezett. A String szekció bowing effektusa egyéni vonós hangzás létrehozását tette lehetővé. Számos nyolcvanas évekbeli klasszikus dalban találkozhattunk már a Trident által is képviselt jellegzetes String hangzással, nem is beszélve a szintetizátor szekcióról, mely megdöbbentően karakteres hangok létrehozására is alkalmassá tette az eszközt, legyen szó mély, hangsúlyos basszus futamokról, vagy épp sivító, flanger-rel megbolondított dallamokról.
Ha már flanger-nél tartunk, a Trident beépített flanger effektusa globálisan volt képes működni, tehát mindhárom szekcióra alkalmazható volt. Ezáltal teljesen elvarázsolt hangzások létrehozására is több, mint alkalmas volt ez a KORG modell. Hagyományosnak mondható paraméter beállítások esetén (a detune mellőzésével) igazi örömzenélős hangszerként viselkedett, míg ha olyan felhasználók kezei alá került a Trident, akik nem féltek unortodox technikákat alkalmazni a beállítások terén, igazi űrszörnyként is képes volt megszólalni az eszköz.
A Trident 16 felhasználói patch-et, valamint három gyári preszet beállítást tartalmazott, melyek zongora és clavinet hangzást kínáltak a felhasználónak. További hasznos tulajdonsága volt az eszköznek az önálló kimenetekkel ellátott három szekció, melynek eredményeképp egymástól függetlenül nyílt lehetőségük a korabeli felhasználóknak az egyes szekciók hangjainak feldolgozására külső effektprocesszorokkal, ha a szituáció úgy kívánta meg.
A szintetizátor szekció két VCO-ból állt, melyeket függetlenül hangolhattak a felhasználók, 16', 8' és 4' állásokban. A VCF filterre viszonylag hagyományosnak mondható működés volt a jellemző: a Cutoff, Envelope Generator és Resonance funkciók álltak rendelkezésre.
A String szekció több sajátos funkciót is kínált, köztük a már említett Bowing-ot is; emellett equaliser-rel, vibrato-val, valamint ensemble effektussal is megbolondítható volt a szekció hangja. A hangolás 16', 8' és 4' állásokban volt elvégezhető.
Az eszköz képes volt a korabeli szinti-pop bandák által képviselt hangzások előállítására. Hangzásbéli jellemzői lehetővé tették vastag, markáns vonós és fúvós, valamint űrbéli szintetizátor hangok életre hívására. Az Trident nem volt MIDI-zhető, de napjainkban már modding formájában ez orvosolható (az alábbi videón is egy MIDI bemenettel kiegészített verziót láthatunk/hallhatunk).
A Trident-ből két verzió is készült: az mkII 1982-ben debütált, és kétszer annyi felhasználói patch-et kínált, mint elődje, továbbá a filter szekció is kiegészült egy önálló burkológörbe generátorral (EG).
Összességében a Trident egy csodás hangszer volt a maga korában, vastag, kellemes hangzással. Funkcióit tekintve nem volt egy túlzottan összetett eszköz, de a korlátai ellenére sokan szerették és használták; mindenféle beállítási sallangot nélkülözve alapból remek hangzással lett megáldva. Jelenlegi használt piaci ára is azt tükrözi, hogy a hőskor egyik lenyomatával van dolgunk.
Az alábbi felvételen Calvin Cardioid mutatja be az eszköz működését. Érdemes megtekinteni a többi általa készített felvételt is, melyen egyéb hangszerek tudását járja körül.
This is the Korg Trident Mark 1 from Calvin Cardioid on Vimeo.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Kommentek