2008. Június 26. 13:00-20:00.

KORG.hu ZóNA Startpont 1107 Budapest, Fogadó u. 3.

A rendezvényen való részvételért küldj egy regisztrációs e-mail

a klub@korgzona.hu e-mail címre !

Nagy öröm számunkra, hogy megoszthatjuk veletek a hírt. 2008. június 26.-án ünnepelni fogunk. Az ünneplés oka a nyári napsütés, az iskola vége, a nyári fesztiválok kezdete, a csinos lányok előbukkanása a téli kabátok alól és természetesen a Szabó Sándor barátunk nevével fémjelzett Gitár Klub ünnepi eseménye. Sándor vendégként, Magyarország első számú cső és csöves erősítő specialistáját Mezey Bélát is meghívta erre az alkalomra. Béla most rendet rak a fejekben cső ügyileg. Rajta kívűl emelik a délután fényét a KORG.hu ZóNA zenész barátai. Ezúttal az VOX és Marshall erősítők legismertebb hivatalos hazai endorsereivel (László Attila, Hrutka Róbert, Ábrahám Zsolt, Vámos Zsolt, Mátyás Attila) is találkozhatnak személyesen, azok akik regisztrálnak klub@korgzona.hu e-mail címen és az eseményen vendégeink lesznek. A népszerű gitárosok természetesen nem csak jelen lesznek, de beszélni is fognak arról, hogy ők hogyan használják az általuk birtokolt hangrendszereket.

A KORG.hu ZóNA kínálata június hónaptól egy új márkával gyarapodott. A rendezvényen Gajdacsi Gábor a KORG/VOX és Marshall gitáros termékek  hazai demonstrátora bemutatja a GLAB cég gitár vezérlő rendszerét. A rendszer egy olyan köponti egységet takar, amely egyszerre tud kezelni effekt loopokat, erősítő switcheket, MIDI üzeneteket és ezek különböző kapcsolásaiból saját beállításokat képes eltárolni. Tehát úgy tudom használni önnáló analóg és digitális effektjeimet, mintha multieffekt lenne. A hangminőségbeli különbséget talán senkinek sem kell bemutatni egy cél effekt és egy multieffekt között. Mostantól kezdve nem kell kompromisszumot kötni, aki a legjobb minőségre vágyik, nem kell hogy lemondjon a kényelemről és a kényelem érdekében sem kell feláldozni a minőséget. Mindez a sok jó tulajdonság egy rendkívűl masszív és átgondolt felületű készülékházba van bújtatva és az összes ismert konkurenshez képest sokkal kedvezőbb áron érhető el.

Andrásik Remo is ellátogat hozzánk és bemutatja az egybegyülteknek az idén 15. születésnapját ünneplő Gitármánia tábor tervezett programját és egy új hazai, zenészeknek szóló szakalapot: a HANGFOGLALÁS magazint, melyben ráadásként Szabó Sándornak is állandó rovata olvasható, frappánsan "Gitár Klub" néven:).

A rendezvény tervezett programja a következő:

Mielőtt elmennél nyaralni, ki ne hagyd ezt a remek programot. Hétvégén kezdődik a III. Balatonfüredi Gitárfesztivál, 1 hónap múlva Gitármánia Tábor, egész nyáron fesztiválok, van időd próbálni a bandáddal. Ennél jobb felvezetést rajzolni sem lehet a nyári menetrend elé.

Várunk mindenkit szeretettel !

Üdv

KORG.hu ZóNA

A nagy döntéshez érdemes a neten fellelhető videodemókat, teszteket is megnézni (csak vigyázva, mert nagyon meggyőzőek :-) ). Menjünk biztosra, elsősorban hivatalos oldalakon keressük őket, mert ott a legjobb a hang- és képminőség. Pl. itt vagy itt.

Demók: Leginkább Jordan Rudesst ajánlom, aki mindent tud, amit a billentyűzésről tudni lehet, és kedves, szimpatikus ember. Erre szokták mondani, hogy neki már van mire szerénynek lenni... Itt bemutatja az OASYS-t: 1. rész, 2. rész, 3. rész. Egy-egy turné-interjúban beszél a hangszereiről régebben itt, újabban itt. (A Korg TV-ben jobb oldalt a Synthesizer csoportból válasszuk az "OASYS On Stage feat. Jordan Rudess" címet.) Ezen kívül érdemes megnézni a Karma Lab Media Player oldalt, ahol a fejlesztők, Stephen Kay, Jack Hotop, Michele Paciulli mutatják be a technika adta lehetőségeket.

Nézzük a teszteket, beszámolókat: Sound On Sound 1. rész, 2. rész. The Making of the Korg OASYS, Inside a Luxury Synth, Korg OASYS on Sweetwater.com, Electronic Musician Review, Keyboard Magazine Review, Harmony Central User Reviews.

76 vagy 88: S ha már meghoztuk a döntést, hogy veszünk egy OASYS-t, az egyik első kérdés: milyet vegyünk, 88 vagy 76 billentyűst? Mindkettő jó, csak más, a saját előnyeivel, erősségeivel - és szinte bármilyen feladatra használhatók nagyon kevés kivétellel. Tehát az adott feladaton és a mi játékstílusonkon, képességeinken múlik. Klasszikus zongorista háttérrel én a 88 billentyűst választottam. A billentyűzet és a pad-ek is kitűnően használhatók kifejező és dinamikus játékra. "Dobolni" is szeretek a billentyűkön. Egy kicsit könnyebbek, mint a zongorán, tehát jók orgonálásra, dobolásra vagy más, nem billentyűs hangzások megszólaltatására. (Jordan Rudesst látva tudja az ember, csak egyet kell tenni: többet gyakorolni!). Néhány példa: 1. gitár, fretless bass, fuvola, maracas, 2. jazzgitár, vibrafon, nagybőgő, cintányér, 3. vonóskar, 4. pizzicato vonósok, 5. szimfonikus ütőhangszerek, 6. szitár, 7. rockorgona, -gitár, -dobok. A 88 billentyű előnye: több hangszínt tehetünk ki egyszerre a billentyűzetre (split üzemmód). Én egy élő beállításban pl. 5 hangzást használok a következőképpen: szóló a tetején, szinti középen, orgona lejjebb, néhány basszushang alul, plusz az 5. hangszín, melyet nem a billentyűkre osztottam, hanem előreprogramozott akkordokat szólaltatok meg rajta a refrénben a pad-ekkel!

Súly: Sajnos a 88 billentyűs nehezebb, mint a 76-os, kb. 6.5 kilóval. A konténere is nagyobb és nehezebb lesz. Nem olyan könnyű szállítani, de tapasztalatból mondom, nagy elszántsággal a masszív gyári dobozában is át lehet küzdeni lépcsőkön és emeleteken akár egyedül... (Arra kell közben tántoríthatatlanul koncentrálni, hogy megéri. Szükség esetén privát levélben adok gyakorlati tanácsokat a 173 x 68 x 34 cm-es óriási és súlyos doboz megfogásához.). Tudomásul kell venni, és örülni neki, hogy ez egy rendes hangszer - van benne anyag.

Végül az ára is fontos, bár nincs nagy különbség a két változat között. Ha tehát választani kell, hogy 76 vagy a 88 billentyűsünk legyen, vegyük figyelembe a játékstílusunkat, zenei feladatainkat, erőnket és az anyagi lehetőségeinket. (Ha nem kell választanunk, és mindent birtokolni akarunk, egyszerű: vegyük meg mindkettőt. :-) )

Egy-két dologra még érdemes odafigyelnünk.

Állvány: Az átlagosnál nagyobb mérete és súlya miatt a hagyományos állványok nem bírják el, erősebb megoldásra van szükség. Legalább egy jó minőségű dupla X-állványra, de inkább még masszívabbra, hogy ne inogjon, akkor sem, ha nem csak piszkálgatjuk a billentyűzetet, hanem rendesen játsszunk rajta. Én egy QuickLock WS-550-et használok, nagyon elégedett vagyok vele, mert egyszerű, stabil, könnyen szállítható, és megfizethető.

Pedál: Tegyünk egy szívességet magunknak, és vegyünk egy olyan pedált, ami az igazi zongorához hasonló "half-dampering" funkciót is tudja. Pl. a Korg DS-1H kiváló. Precíz, egyszerű, jó minőségű, egy életre kitart. Egy ilyen szerintem kötelező darab az OASYS-hez. Emellett, ha van kedvünk, beszerezhetünk egy "volume/expression pedalt"-t is, a Korg XVP-10 az egyik legjobb darab.

Monitor: Vegyünk olyan jó monitort hozzá, amilyet csak tudunk, ez a hangszer "megérdemli". Ellenkező esetben nem biztos, hogy fogjuk tudni élvezni a nagyszerű hangminőséget (amiért fizettünk), és egyébként is alapvető a tökéletes lehallgatás, ha dalokat keverünk és készítünk, esetleg másoknak is, nemcsak magunknak. A jó monitorok drágák, de vegyük figyelembe, hogy hosszú ideig fogjuk őket használni, azért, mert a monitorjaink ismerete szükséges ahhoz, hogy jól hangzó zenét produkáljunk, és ez a tanulás időt vesz igénybe. Tehát ne fektessünk be másba, csak kiváló minőségbe, ami illik a hangszerünkhöz, a zenénkhez, és természesen a zsebünkhöz.

Memória: Az OASYS-ban gyárilag 1 GB RAM van. Van még egy bővítőhely, ide érdemes minél előbb egy másik 1 GB-os modult venni (figyeljünk a specifikációra!). Ez a működés sebességét nem befolyásolja, az előnye csak annyi, hogy több bővítőprogramot tölthetünk be egyszerre a gépbe. Az OASYS-ben minden a RAM-ban történik, ide töltődik be az oprendszer és a kiválasztott EXs hangbővítések, a maradék pedig samplingre használható.

Konténer: Ha sokat koncertezünk, a szállításhoz ajánlatos beszerezni egy profi konténert, ami megvédi. Nekem még nincs, ez a következő napirendi pont, ahogy lesz tapasztalatom, megírom.

Ez a hangszer egy valódi erőmű. Mégha olyan alkatrészek is vannak benne, és olyan gyors, mint egy számítógép, ez NEM egy PC. Ez nem egy olyan eszköz, amivel szövegszerkeszteni, játszani, internetezni, és mellesleg zenét szerkeszteni is lehet. Előhívja a kreativitásod, mert egyetlen dologra született, arra, hogy zenélj vele. 30 másodperc alatt betölt kb. 700 MB-nyi hangmintát, melyeket veszteségmentesen tárol a memóriában. A Pentium 4-es processzort alig terheli az operációs rendszer (NEM Linux fut a háttérben, hanem egy ahhoz hasonló alapokra épülő saját alkalmazáskészlet), ezért szinte teljesen arra lehet kihasználni, hogy hangszerként viselkedjen, így a 2.8 GHz-es processzor sokkal több feladatot tud elvégezni, mint egy PC-ben.
Gyárilag közel 2800 dobhangminta van benne, és jelenleg 9 fantasztikus szintézis-motor: vektor, szubtraktív, wave szekvenszer, orgonamodellező, pengetős modellező, virtuál analóg, MS20, PolySix, KARMA - és várhatóan jönnek még újabbak.
A KARMA2 funkció csodálatos. Egyszer Stephen Kay, a feltalálója azt írta, hogy mivel 4 modul működik benne egyszerre, ha KARMÁ-zunk, az pontosan olyan, mintha 5 ember egyszerre külön-külön MIDI-csatornákon játszana a hangszeren. Mindezt könnyedén kezeli le.
Miért vegyük meg? Több válasz is lehetséges: 1. Ha összeadjuk, hogy az OASYS milyen funkciókat tud, és ilyen berendezéseket akarnánk most venni a legjobb minőségben, egymáshoz tökéletesen illesztve, akkor minden bizonnyal az is kerülne ennyibe. 2. Amikor elkezdjük használni és megszólal az első hangszerelés a kezünk alatt, elfelejtünk minden kétkedést. Tökéletesen úgy szól, ahogy egy ilyen kategóriájú/árú hangszernek kell. Sőt jobban, mint ha ezzel egyenértékű egyéb berendezések kombinációját használnánk - a tanulási idő viszont kevesebb. 3. Végül is egy dolog miatt: Hogy meglegyen a világ legjobb vas billentyűs hangszere, na ezért. :-)

És talán az értékét is sokkal tovább megőrzi, mint más hangszer, mert kuriózum. Ne felejtsük, hogy az ár és érték szoros összefüggésben van egymással. Igaz a mondás: ha drágán veszel, egyszer fogsz sírni, ha olcsón, sokszor siratod majd.

Janca Ákos
multi-instrumentalista zenész, zeneszerző
www.futureplant.info

Meglepetést keltett az idei Frankfurti zenei vásáron hogy a Korg nem valami óriási zenemasinával rukkolt elő hanem a játékpiacon ismert NINTENDO DS konzolra fejlesztett egy szintetizátor/groovebox  programot.Mi itthon nem igazán ismerjük azt a japánból induló handy játékkultúrát(kultuszt) ami a NINTENDO-t övezi ezért furcsa hogy egy híres zeneipari gyártó erre a területre fejleszt.Az ok az hogy a gyors,hordozható zenekészítés egyre nagyobb teret hódít a világban és a célkészülékek már alkalmasak ilyen jellegű alkalmazásokra is.A GAMEBOY játékokhoz már évek óta gyártanak zenei szoftvereket amik kihasználják a szép 8 Bit-es hangját,az iPHONE telefonokra is készültek már zenei programok és a NINTENDO DS-t is használhatjuk vezeték nélküli midikontrollernek.Ennek tükrében és már ismerve a KAOSSILATOR sikerét nem is olyan furcsa az ötlet.Sokkal több embernek van DS-e mint hangszere.A videók és a kicsit még ködös specifikációkból kitünik hogy nagyon jó móka vár ránk.

A programról:

Két KORG MS 10 jellegű szintit tudunk egyszerre hajtani saját stepszekvenszerrel és teljeskörű valós idejű szerkesztéssel.A DS két képernyője nagy segítség hiszen a funkciós lapokat kedvünk szerint pakolhatjuk így láthatunk több munkafolyamatot egyszerre.A képekből kiderül hogy a külalakja nagyban hasonlít a LEGACY COLLECTION felületéhez.

Az oscillátorok,szűrők,lfo-k valamint a modulációs mátrix(dugdosós telefonközpont) szabadon realtime szerkeszthetők.A hozzá tartozó stepszekvenszer ELECTRIBE-os illetve a KAOSSILATOR-ból ismert skálázott kezelőfelület is felbukkan, valamint még zongorabillentyüzet is van a változtatható feljátszó ablakok között.(csodálatos)

A dob része négy csatornás és dobszintetizátornak tűnik,ahol kikeverhetjük a saját hangjainkat és a hozzátartozó szekvenszerrel hajthatjuk ezeket.A képekből kiderül hogy modulációs szekvenszerek is tartoznak a sávokhoz illetve az accent kiemelést is külön szabályozhatjuk.Van még három effektprocesszorunk is ami tempo delay,flanger,és reverb lehet.Akárhonnan nézzük ez egy igazi zsebgroovebox amivel nagyon jól lehet dolgozni.

Ha a DS vezeték nélküli funkcióit kihasználják akkor sorba kötve akár többen is zenélhetnek egyszerre ami nagyon jó szórakozást ígér.Ezenkívül ha megunjuk még mindig játszhatjuk a kedvenc játékainkal a konzolon.Én személy szerint nagyon várom mert ez megint egy új lehetőség az elektronikus zene rajongóinak.

ILLEGAL

  A 2008-as év a KORG-nál az ünneplés éve, hiszen idén húsz éves az M1 szintetizátor, ami minden idők leghíresebb zenei eszközei között is megtalálható. Az M1 1988-as debütálása óriási siker volt, mert megteremtette az eszményi Workstation típusú szintetizátort, aminek a felépítése más gyártóknak is utat mutatott és elősegítette, hogy manapság használhassunk ilyen eszközöket.

Kicsit időzzünk el a Workstation (munkaállomás) szónál hogy valójában mit is takar ez a kifejezés a szintetizátorok világában. Az M1 esetében ez jelentett egy jól editálható hangszintézis részt egy színpadon használható kombinációs részt valamint egy sequencer amivel felvehettük MIDI események formájában a mesterművünket. Ehhez társult még két független jól szerkeszthető multi effekt processzor. Tehát otthon elkészíthettük a teljes dalunkat kvázi stúdió kész állapotba. Ha demó felvételekről volt szó akkor pedig teljes értékűen. A mai napig ezt az összetettséget képviseli a Workstation szó. Azóta persze kiegészült rengeteg funkcióval, ahogy a technika haladt megjelent a sampler, a harddisk recorder, egyéb szintetizátor modulok, sokkal több effektprocesszor és mindezek kapacitása is sokszorosává nőtt. A memóriák növekedésével és korszerűsödésével, sokkal több mintát képesek eltárolni a szintetizátorokban. Teljes értékű munkaeszközökké váltak, amivel manapság az első hangleütéstől a kész tényleg stúdióminőségű végtermékig minden munkafolyamatot egy készülékkel oldhatunk meg.

Otthon is dolgozó zeneszerzőként és színpadon is álló billentyűsként sok fejtörést okozott, hogy milyen hangszermegoldást válasszak, mely az újabb kihívásoknak és a saját igényeimnek is hosszú távon megfelel.

Természetesen gondolkodtam arról, hogy számítógépen futó szoftverhangszereket és egy-két MIDI-billentyűzetet, master keyboardot használjak. Végül letettem erről, mert bár komoly megoldások léteznek, úgy gondoltam, egy ilyen rendszer mégsem kifejezetten a zenélésre készült, komoly hibalehetőségek forrása lehet, ami elsősorban a koncertezésnél jelent nagy gondot. Nem akartam igazán laptopot sem színpadra vinni (bár a MacBook Pro jól mutat :-) ).

Más lehetőség több célszintetizátor beszerzése. Ez az alapvető billentyűs feladatokat tekintve is legalább 2, de inkább 3 hangszer, vagy még több. Egy ilyen hangszerpark sem szállítható és kezelhető könnyen, és a lehetőségei is végesek - de legalább jól néz ki.

Végül eljutunk a profi workstation kategóriához, amelyben csak néhány modell versenyez. Bár vannak közöttük figyelemreméltó példányok, az abszolút győztes a Korg OASYS. Ez a hangminőség verhetetlen, ilyen oszcillátorok máshol nincsenek. A rendszer nyitott és fejlődik, már több szintézisfajtát készítettek hozzá, amiket használva tulajdonképpen egy-egy újabb hangszerünk lesz - jelenleg már 7 ilyen van (ebből 4 alaptartozék, a többi opció). A hangszer gyönyörű és kényelmesen kezelhető, csak bedugjuk a konnektorba és akkorát és olyat "rúg" a kimeneten, hogy minden még rendesen halló zenésznek és hangmérnöknek leesik az álla.

Az OASYS kapcsán érthetően mindig felmerül a kérdés, hogy mint a legdrágább workstation, vajon megéri-e az árát. Erre a válasz az, hogy mindenkinek saját szempontjai szerint kell megvizsgálni a részleteket, és eldönteni, hogy megéri-e neki rákölteni ezt az összeget. Ahogy említettem, a funkciók, azok minősége és integráltsága egyedülálló. A tapasztalat szerint aki megvette, nem bánta meg, sőt, a kiadást szinte azonnal elfelejtve (!) folyamatosan élvezettel használja a hangszert. A személyes véleményem az, hogy IGEN, megéri. Nem győzök betelni a hangzásával. A rengeteg hangszín közül a kedvenceinket megjelölhetjük egy "Favorite" kapcsolóval. Elkezdtem tehát végigpróbálni a gyári hangszíneket, hogy kiválasszam a legjobbakat. Egy idő után azt vettem észre, hogy majdnem mindegyiket megjelölöm, szinte nincs is olyan, amit kihagyok - annyira jók. Sőt, olyan meglepő véleményt is hallottam már, hogy az OASYS "üresen", a gyári beállítások nélkül is megérné az árát. Szerencsére tele van jobbnál jobb hangszínekkel, és a gyakorlatban mindenki azért dönt mellette, mert azonnal beleszeret a Nagy Meglepetésbe, a hangzásába. (Vigyázat: függőséget okoz! :-) )

Néhány méltán híres zenész is az OASYS-t választotta, nem véletlenül.

A hangszerről minden fontos információ megtalálható az interneten. A Korg amerikai weboldalán az "ABOUT THE PRODUCT / Video" pontra kattintva láthatjuk a legjobb videobemutatókat. Továbbá ott ki is próbálhatjuk az OASYS kezelőfelületét - a számítógépünkön. Stephen Kay készítette a Virtual GUI nevű Flash-változatot, amin érzékelhetjük, körülbelül milyen lehet a gombokat nyomkodva navigálni az érintőképernyőn:




Ahhoz sem kell sokat utazni, hogy személyesen láthassuk az OASYS-t: a KORG.hu ZóNA bemutatótermében (Hangáruház, 1107 Budapest, Fogadó u. 3., tel: +36-1-431-9005), illetve kereskedelmi partnereinek üzleteiben is kipróbálható.

Janca Ákos
multi-instrumentalista zenész, zeneszerző
www.futureplant.info