Gondolatok a II. Országos Elektroakusztikus-zenei Verseny kapcsán

Április 27-29. között került megrendezésre Nagykanizsán a II. Országos Elektroakusztikus-zenei Verseny. Ez a 3 évenként zajló - most már az oktatási tárca által szervezett országos tanulmányi  versenyek sorába tartozó - találkozó egy rendkívül fiatal, mindössze 10 éves múltra visszatekintő zeneiskolai oktatási területnek, az elektroakusztikus zenének a seregszemléje.

Gondoljunk bele: amíg mondjuk a zongoraoktatásnak már több, mint 100 éves múltja van, így jól kikristályosodott módszertani tapasztalatokkal rendelkezik,  addig ez a terület most próbálja kitapogatni, hogyan is lehet az új technológiával, a zenei informatikával és a digitális hangszerekkel  valódi zenei értéket, minőséget teremteni, ízlést formálni, szórakoztatni, lelket ápolni.     

Amikor 1998-ban elkezdtük az alapfokú művészetoktatásban lefektetni ennek az alapjait, nagyon hittünk benne, hogy érdemes, és kell is foglalkozni ezzel a szakiránnyal, és a versenyektől reméltük azokat a visszajelzéseket, amiknek alapján korrigálni lehet az eredeti elképzeléseinket. Nos, az eddigi versenyek, és most a nagykanizsai is, azt mutatják, volt értelme annak a heroikus küzdelemnek, amit az elmúlt 10 évben közösen véghezvittünk: zeneoktatási szakemberek és hangszer- illetve hangtechnikai forgalmazók. Az az örvendetes szakmai színvonal és felkészültség, amit most Nagykanizsán is tapasztalhattunk, csak ezzel az összefogással vált lehetővé!

Amíg az első – még Mindszenten megrendezett – versenyen elég sok gyenge produkciót hallhattunk, ezek száma évről-évre csökkent, és Nagykanizsán ennek már nyoma sem volt. Minden produkción érezhető volt, hogy a felkészítő tanárok a korábbi tapasztalatok alapján már csak kiérlelt, átgondolt, színvonalas produkciókat engedtek a versenyen részt venni. Igényesebbek voltak az előadások zenei és technikai, technológiai szempontból is. A keyboard kategóriában a „tingli-tangli” slágerektől sikerült eltolódni a  dzsesszes elemeket tartalmazó, improvizatív elemekkel tarkított, igényes produkciók felé. Azok az iskolák, ahol még nem sikerült a terület oktatásának ezt a színvonalát elérni, szép lassan elmaradtak a versenyekről. Csak reménykedni tudunk benne, hogy később, amikor náluk is sikerül ezeket a követelményeket meghonosítani, ismét viszontláthatjuk őket!

Baráth Zoltán igazgató úrtól, a rendező iskola vezetőjétől elkértük az idei verseny statisztikáit. Ez azt jelzi, hogy míg az előző versenyen 21 iskola indult, a mostanin csak 16. Ez lehet a fentebb leírtak eredménye is,  de igazgató úr utalt arra is, hogy sajnos több iskola a válság adta pénzhiány miatt nem tudott a versenyen indulni. Ez bizony szomorú tény! Ugyanakkor a résztvevő növendékek létszáma az adatok alapján nem csökkent, hanem némileg még emelkedett is (a mostani versenyen 77 növendék lépett fel) . Ez jó hír, mert azt mutatja, azokban az intézményekben, ahol jó színvonalú munka folyik, a korábbiaknál több növendék tanul és ér el versenyképes szintet!

A statisztikák azt is mutatják, hogy a korábbinál valamivel kevesebb növendék indult a keyboard kategóriában, és azon belül is az arány erősen eltolódott a IV. korcsoport felé. Ez elgondolkodtató jelenség, örülnénk neki, ha a jövőben több, fiatalabb gyerek indulna, hiszen nem csak a 16 év felettiekkel lehet színvonalasan zenélni – ezt a többi kategóriában jól láthattuk. Nagyon örültünk ugyanakkor annak, hogy a klasszikus-szintetizátor kategóriában emelkedett a résztvevők létszáma, szóló és kamara szekcióban egyaránt. A produkciók színvonala itt is évről-évre egyre jobb. Meg kell ugyanakkor jegyeznem, hogy néhány iskola ebben a kategóriában indult, és csak jazz vagy könnyűzenei produkciót hozott. A jövőben ügyelni kéne rá, hogy ebben a kategóriában csak az indulhat, aki legalább egy klasszikus-zenei művet is megszólaltat.

Azért egy hiányérzetet is hadd fogalmazzak meg: elmaradt a korábbiakban rendszeres esti konzultációs lehetőség, szakmai találkozó a zsűri tagjaival! Ez pedig nagyon fontos lenne a verseny szakmai színvonalának későbbi alakulása szempontjából. Ez nem pótolható az eredményhirdetés utáni, alig fél-órás beszélgetéssel.  

Számomra nagyon örvendetes volt – és Baráth Zoltán igazgató úr ezt is kiemelte feljegyzésében – hogy a digitális hangszerek, zenei-informatikai és hangtechnikai eszközök forgalmazásában résztvevő cégek szép számmal képviseltették magukat a versenyen kiállítás, hangszerbemutató formájában, illetve szponzorként is! Mint már korábban írtam: ennek a területnek a fejlődése a zeneoktatási és a kereskedői ágazat együttműködésén múlik. Meggyőződésem, hogy enélkül az előző 10 évben sem értük volna el ezt a látványos fejlődést, és ezután sem tudnánk felmutatni jelentős eredményeket. Igazgató úr így ír erről: „A 2012-es verseny pozitívuma még, hogy a patrónus cégek nagy nehézségeik ellenére is támogatták a rendezvényt úgy a szervezésben, lebonyolításban, mint a tárgyjutalmazásban. Itt a fő támogatók között a NEFMI Oktatási Hivatala mellett Nagykanizsa Város Önkormányzata, a cégek közül a Syncopa Bt. Tóth Tamás vezetésével emelendő ki. Hasonlóan nagy támogatást nyújtott az Interton Kft. a hangosítással, a kiváló technikai háttérrel, s az Audmax Kft. (Korg), a Roland East Europe Kft, a Fast Hungary Kft. (Casió) esti programokkal és tárgyjutalmakkal.” Szavaival csak egyetérthetek, és megjegyezném: nekünk, zeneoktatásban résztvevőknek ugyanilyen lelkesedéssel kéne ezeket a cégeket támogatni, mert ez közös érdekünk!

És végül hadd emeljek ki a teljesség igénye nélkül (mert sajnos az egész versenyt nem hallgathattam végig, hisz saját növendékeimmel is foglalkoznom kellet közben) néhány kollegát és iskolát, akik már több versenyen nagyon szépen szerepeltek: Baráth Zoltán igazgató úr – Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Művészeti Iskola (Nagykanizsa), Homicskó Pál tanár úr - Árpád Vezér Általános Iskola és AMI (Záhony), Gergely Ákos tanár úr -  Hubay Jenő AMI és Pedagógiai Szakkönyvtár (Budapest), Fűke Ákos tanár úr – Irinyi J. Általános Iskola és AMI (Balatonfűzfő), Antal Zsolt tanár úr – Kodály Zoltán Zene-művészeti Szakközépiskola (Debrecen), és büszkén írhatom le, hogy a terület egyik elindítójaként a mi iskolánk, a budapesti Rácz Aladár Zeneiskola AMI is minden versenyen az elsők között teljesített.

Köszönet a versenybizottság munkájáért Binder Károly tanár úrnak, Révész Richárd tanár úrnak és Kovács Gábor tanár úrnak.

Budapest, 2012-05-30

Kovács Attila zeneiskolai tanár, tantervíró, országos szakértő
Rácz Aladár Zeneiskola AMI

Kedves szülők!

Íme egy kiváló lehetőség arra, hogy gyermekeikkel megszerettessék a zene világát! Egy remek kezdeményezés részeként az idei Nagy Sportválasztóval egybekötve kerül megrendezésre a Nagy Hangszerválasztó, melynek keretében június elsején és másodikán az eseményre ellátogató szülők és gyerekek több, mint 100 különböző hangszert próbálhatnak ki.

Az eseményen természetesen az Audmax is képviselteti magát, így a látogatóknak lehetőségük nyílik a KORG, VOX és Marshall termékek élőben való kipróbálására.

A rendezvény időpontja és helyszíne: 2012. június 1-2. Merkapt Sportközpont (1106 Budapest, Maglódi út 12.)

További információk a Hangfoglalás online oldalán, illetve a http://www.sportagvalaszto.hu oldalon olvashatók.

Sziasztok!

A monotribe-hoz való DIY MIDI interfész után újabb érdekességgel állt el a brazil Amazing Machines. Ezúttal egy ötletes kis eszköz, a NastyMono segítségével csatolhatjuk vissza a KORG analóg szintetizátorainak kimenetét bemenetükre, így minden eddiginél vadabb hangzások hozhatók létre.

Az új NastyMono egy passzív eszköz, mely ún. feedback attenuator-ral van ellátva, melynek segítségével optimális módon szabályozhatjuk a visszacsatolásból adódó gerjedés mértékét. Ehhez további segítséget nyújt a passzív mélyáteresztő filter is, melyet szintén megtalálunk az eszközön.

A NastyMono passzív eszköz mivoltából adódóan semmilyen külső tápellátást nem igényel; használható a KORG monotron-ok bármelyikével, illetve a nagytestvérrel, a monotribe-bal is. További érdekesség, hogy egyéb analóg szintetizátorokkal is használható az eszköz, de ennek feltétele az, hogy a monotron-hoz hasonló AUX VCF bemenettel, illetve több kimenettel, vagy önálló fejhallgató aljzattal rendelkezzen a kérdéses szintetizátor.

Ha a igazán vad hangzásokra vágytok, mindenképp érdemes egy pillantást vetni az Amazing Machines új mod-jára! Experimental és industrial-őrültek számára kötelező tuning! Alább hallhattok példákat a NastyMono-val elérhető hangzásokra!

További információt IDE kattintva találtok
 

Üdvözlet minden kedves olvasónknak!

A márkával kapcsolatos hírek sokasága után most egy újabb cikksorozattal jelentkezünk, melynek apropója az, hogy minél több felhasználó számára mutassuk be a hardware zenecsiholó eszközökkel és szoftverekkel való együttes zenekészítés előnyeit. Egyúttal szeretnénk minél több olvasónk figyelmét felhívni arra, hogy jelenleg annak, aki zenekészítésre adja fejét, milyen remek lehetőségek állnak rendelkezésére, hála az ipar és az eszközök soha nem látott fejlődésének, illetve a megfizethető eszközök széles választékának.

Előszóként talán annyit leszögezhetünk, hogy a jelenkori zenész generáció nagyon is el van kényeztetve, már ami a rendelkezésre álló technológiákat illeti. Soha nem állt hangképzők és egyéb stúdiótechnikai eszközök, szoftverek ilyen széles választéka a zenészek, hobbisták rendelkezésére elérhető áron, mint most.

A feltörekvő zenecsiholóknak banális hiba lenne nem élni ezzel a lehetőséggel. Igaz, ami igaz, válság van, így nem könnyű egy esetleges eszköz beruházásra előteremteni a megfelelő mennyiségű anyagi keretet, de fontos lenne felismerni azt, hogy a napjainkban rendelkezésre álló termékek között számos nagyon hasznos és minőségi megszólalást biztosító eszközt találhatunk, melyek egyáltalán nem a csillagászati árkategóriába esnek.

Cikksorozatunk keretében ebben szeretnénk a segítségetekre lenni! Az első részben a hardware-es környezet és digitális környezet főbb előnyeit és hátrányait gyűjtjük össze, illetve pár szempontot is felsorolunk, melyek mentén majd a sorozat következő részeiben, lépésről lépésre jutunk el addig, hogy konkrét megoldásokat és egyúttal a KORG kínálatából konkrét modelleket javasoljunk Nektek, a leghatékonyabban használható és minőségi zeneírásra alkalmas házi stúdió setup-ok létrehozása érdekében.

Első körben röviden tekintsük át, mik a hardware-es eszközök előnyei és hátrányai, illetve ugyanezen szempontból mi mondható el software-es társaikról.

Hardware stúdió eszközök és hangszerek

Előnyök:

-markánsabb hangzás, általában véve jobb hangminőség
-céleszköz, tehát egy adott feladatot lát el megbízhatóan
-analóg keverőpulton összegezve szebb eredményt kapunk több eszközzel,
mint ha ITB (in the box, tehát számítógépen belül) kevernénk

Hátrányok:

-nehézkesebb kezelés, üzemeltetés
-több zaj
-magasabb ár
-fizikai összeköttetések lehetséges variációi végesek
-effektezés terén kevesebb lehetőség
-helyigény
-minél több külső eszközzel dolgozunk, annál kevésbé átlátható a setup

Software hangszerek, DAW

Előnyei:

-hordozhatóság
-all in one felállás, tehát minden megoldható egy számítógép és a rajta futó szoftverek segítségével
-sokkal több sávot kezelhetünk egyszerre (számítógép számítási teljesítményétől függően)
-effektezés lehetősége bővebb, több sávot kezelhetünk mélyrehatóbban
-rengeteg freeware és megvásárolható VSTi, AU, stb.. plugin instrument áll rendelkezésre, melyek hangszínek széles palettáját kínálják

Hátrányai:

-kevésbé kellemes hangzáskarakter (önálló elektronikus hangszerek hangjához képest)
-ITB keveréskor kevésbé transzparens eredményt kapunk, sok esetben egy szoftveresen összegzett dal jellege összemosottabb lesz, mint ha ugyanazon sávokat önálló analóg kimenetekre címezve egy külső summing pultban összegeznénk
-instabilitás magas processzorhasználat esetén
-túlterheléskor laggolás, rossz driver használata esetén pattogó és egyéb zavaró digitális mellékhatások
-szoftveres mélyhangok a fül számára kevésbé kellemes eredményt adnak
-sokszor elkerülhetetlen a túl éles összhangzás, túl erőteljes magas hangok, melyekre gyakran nem jelent megoldást egy utólagos EQ-beállítás sem

A fentebbi felsorolás a teljesség igénye nélkül készült, így hát főleg a mi szempontunkból érdekes tényezőket emeltük ki, melyeknek figyelembe vételével és helyes mérlegeléssel ténylegesen ütős setup-ok alakíthatók ki, anélkül, hogy milliókat költenénk különböző céleszközökre.

Tételezzük fel, hogy nem áll rendelkezésünkre túl sok elköltésre szánt pénz, ámde egy-két eszköz beszerzése belefér a büdzsébe a szent cél (minőségi muzsikák készítése) elérésének érdekében!

Ebben az esetben rögtön leszögezhetjük, hogy ha haladni is akarunk a munkálatokkal, akkor nem érdemes azt a taktikát követnünk, miszerint az összes rendelkezésre álló anyagi keretet egy részfeladatot ellátó eszközre költjük el, majd várunk addig, amíg egy hasonlóan nívós eszközt meg tudunk vásárolni. Ha ezt a vonalat követjük, megöregszünk, mire labdába rúghatnánk, képletesen szólva.

Cikkünk elsődleges célja, hogy segítsünk Nektek ütőképes számítógépes/hardware-es hibrid házi setup-ot összehozni, így tehát nem fogunk Titeket olyan tippekkel bombázni, mint hogy "kuporgass pénzt életed végéig, és amint összegyűlt a megfelelő összeg, gyere és vedd meg a rendelkezésre álló legfejlettebb csúcsmodellt", ezek az eszközök ugyanis olyan professzionális célokat látnak el, melyek nem feltétlenül elengedhetetlenek az önfeledt, de minőségi házi stúdiós zenecsiholáshoz.

Következő lépésként olyan szempontokat igyekeztünk összegyűjteni, melyek mentén érdemes kidolgozni a haditervet arra vonatkozólag, hogy az egyes részfeladatokat milyen eszközzel vagy szoftverrel lássuk el.

Felhasználói stílus: többféle megközelítés is létezik. A létrehozni kívánt zenéktől függően más és más módon rakhatjuk össze dalainkat. Van, aki a végletekig a szerkesztésre esküszik, és van, aki él a manapság kapható olcsó USB-s MIDI dopadok adta lehetőségekkel, és például a dobleütéseket szekvenszer lépések programozása helyett maga végzi valós időben.

Felépíteni kívánt zenei mű komplexitása: itt érdemes minél egyszerűbben megvalósítani azt, ami a fejünkben van. A szoftverek adta lehetőségek gyakran arra sarkallhatnak bennünket, hogy próbáljunk ki minél több megoldást, akár vegyítve. Ettől semmiképp sem szeretnénk elijeszteni a zenekészítőket, hiszen mint tudjuk, a legzseniálisabb elemek gyakorta önfeledt próbálkozások során születnek. Elég csupán annyit észben tartani, hogy ha már túlestünk a soha véget nem érő próba-szerencse alapú útkeresésen, érdemes az így elképzelt elemeket letisztultabb formában, minél egyszerűbben megvalósítani zenéinkben.

Ily módon több idő és energia marad a dal végső formába öntésére, ahelyett, hogy a hangkeltőkkel bíbelődnénk naphosszat. Végső soron szerkesztés, rögzítés ide, vagy oda, az elektronikus zene is csak zene, ami majd jó esetben szórakoztatni fogja hallgatóságát.  Mindenképpen javasoljuk tehát azt, hogy a dal felépítésekor érdemes egy-egy markánsabban megszólaló eszközre bízni a főszerepet, melyből a dal gerincét képző futamok fognak szólni.

A finomságokra annyi időt szánhatunk, amennyit csak akarunk, de ha túl sok idő megy el valami apróság kidolgozására, és időközben esetlegesen motivációnkat vesztjük, sőt, mi több, fülünk is elfáradt már, de még értékelhető részeredmény nincs a kezünkben, hamar elhatalmasodhat rajtunk a kudarc élménye, ami senkinek sem jó.

Az egyes dalépítési fázisok logikus különválasztása: bár manapság divat és az elektronikus zenék terén szinte teljesen alapvető az, hogy a zenénket az alapoktól egészen a végtermékig magunk építsük fel, fontos leszögeznünk azt, hogy ezt a kilencvenes években, illetve természetesen az azt megelőző időszakokban is több fős szakavatott stáb végezte, s mindenki a maga részfeladatára koncentrált, megfelelő szaktudással karöltve. Így születtek ütős produkciók a múltban. Legalább annyit érdemes figyelembe vennünk, hogy ha már magunk végzünk mindent, az egyes fázisokat válasszuk külön, hogy megfelelően felkészülve, csak az adott részfeladatra koncentrálva formálhassuk dalunkat. Ehhez még annyit fűznénk hozzá, hogy mindenképp érdemes logikusan, előrelátó módon építkezni, hogy mindent a megfelelő időben fejezzünk be, és csak minimális esetben kelljen visszanyúlni az előző részfolyamathoz (például ne a végső anyag keverésekor, vagy az utómunkálatok elvégzésekor találjuk ki, hogy egy újabb félperces szekcióval bővítenénk dalunkat).

Cikkünk következő részében konkrétabb eseteket fogunk vizsgálni, és az adott részfeladatokhoz körülnézünk, mit is tudunk ajánlani Nektek a KORG kínálatából a hatékonyabb, minőségi zenéléshez. Ha bármilyen kérdésetek, meglátásotok van a cikk témájával kapcsolatban, kérünk Titeket, ne habozzatok hozzászólni kommentek formájában!

Sziasztok!

Ígéretünkhöz híven folytatjuk az MR2-ről szóló mélyrehatóbb beszámolót. Előző bejegyzésünkben vázoltuk az alapproblémát, illetve ismertettük dióhéjban az 1-bites technológia előnyeit.

Most essék szó arról, hogy ha az MR2 mellett döntünk, milyen lehetőségeket kapunk audió sávjaink rögzítésére:

Az MR2-t elnézve rögtön szembetűnik az elektret X-X mikrofon, melyet fém rács véd. Ennek pozíciója 30 fokos lépésekben állítható, egészen 210 fokig, így számos különböző konfigurációban lehetőségünk nyílik felvételeink rögzítésére. Mivel már pusztán árkategóriáját tekintve is egy professzionális eszközről beszélünk, aggodalomra semmi ok: a beépített mikrofon teszi a dolgát, és nem hazudtolja meg az MR2 által kínált minőségi rögzítés tényét.

Több, egymástól független tesztleírás is bizonyítja, hogy az MR2 mikrofonja igen jó hangminőséget, az 1-bites rögzítés ideájához mérhető hangtisztaságot biztosít. Felmerül azonban a kérdés: mi van akkor, ha a technológiából adódó páratlanul tiszta A/D konverziót egy már megszokott, jól ismert mikrofon/preamp kombinációval kívánjuk használni, vagy épp nem mikrofon jelet, hanem egyéb tetszőleges audió sávot kívánunk rögzíteni az eszközzel?

Ennek semmi akadálya, hiszen az eszközön található mini-jack aljzat segítségével tetszőleges vonali szintű jelet is rögzíthetünk bármiféle minőségi tekintetében hozott kompromisszum nélkül. Ehhez mindössze a preampból kijövő jelet kell a megfelelő átalakítóval bevezetnünk az MR2 Line In aljzatába.

Az MR2 Line In bemenete miatt a KORG MR2 ideális választás lehet számos különböző felvételi szituációban és környezetben, legyen szó stúdióról vagy élő koncertekről, esetleg olyan kísérleti hangarzenál létrehozásáról, mely például egy film aláfestő textúráihoz szolgál majd alapanyagul.

Térjünk vissza kicsit a beépített mikrofonhoz. Az elektret X-Y mikrofon eltérő pozicionálása többféle tér-elrendezésű hangszer felállás rögzítését teszi lehetővé. Az említett 30 fokos lépésekben az eszköz jobb oldalán található állítócsavarral van lehetőségünk a megfelelő szög beállítására. A felvételi szituációkat elősegítendő az MR2-hőz két mini-állvány is jár, melynek segítségével könnyedén helyezhetjük fix pozícióba a rögzítőt, például interjúk készítésére. Innentől kezdve funkciók hada segíti a megfelelő hangrögzítést.

A bejövő jel optimalizálására mélyvágó filter, basszus EQ, beépített limiter, Auto-Gain Control (AGC), stereo enchancer áll rendelkezésre, melyek több, mint kiválóan végzik a dolgukat - segítségükkel már a rögzítőben olyan kifogástalan minőségű hanganyagok hozhatók létre, melyek a számítógépre való áttöltés után az eszközzel szorosan együttműködő AudioGate szoftverrel akár azonnali módon meg is oszthatók a világhálón! Az MR2 limitere analóg, így más modellekével szemben sokkal finomabban viselkedik az esetlegesen túl magas jelszintek esetén, és a rövid tranzienseket is jól kezeli az eszköz.

Az MR2-t elemről, vagy USB tápellátásról is üzemeltethetjük. Sajnos hálózatról nem tehetjük meg ugyanezt, de ez nem is jellemző használati módja a hordozható rögzítőknek. Amit viszont kínál, az számos szituációban nagyon nagy segítség lehet: 32 GB-os SD/SDHC kártyára rögzíthetünk több órányi anyagot (maximum 6 óra egybefüggő hanganyag 4 GB-os kártya és a hagyományos 44.1 kHz-es, 16 bites rögzítési forma mellett).

A rögzítési formátumokat tekintve is igen széles az MR2 által kínált választék: MP2 formátumban 48 kHz-en, 128, 192, 256, 320 kbps-en, MP3 formátumban 44.1 kHz128, 192, 256, 320 kbps-en, PCM WAV formátumban 44.1 kHz-en 16/24-bit felbontásban, 48 kHz-en 16/24-bit felbontásban, 88.2 kHz-en 24-bit felbontásban, 96 kHz-en 24-bit felbontában,  176.4 kHz-en 24-bit felbontásban, 192 kHz-en 24-bites WAV formátumban, 2.8 MHz-en 1-bit DSDIFF, DSF, valamint WSD formátumban rögzíthetünk az eszközzel.