KORG OASYS - 3. A döntés

A nagy döntéshez érdemes a neten fellelhető videodemókat, teszteket is megnézni (csak vigyázva, mert nagyon meggyőzőek :-) ). Menjünk biztosra, elsősorban hivatalos oldalakon keressük őket, mert ott a legjobb a hang- és képminőség. Pl. itt vagy itt.

Demók: Leginkább Jordan Rudesst ajánlom, aki mindent tud, amit a billentyűzésről tudni lehet, és kedves, szimpatikus ember. Erre szokták mondani, hogy neki már van mire szerénynek lenni... Itt bemutatja az OASYS-t: 1. rész, 2. rész, 3. rész. Egy-egy turné-interjúban beszél a hangszereiről régebben itt, újabban itt. (A Korg TV-ben jobb oldalt a Synthesizer csoportból válasszuk az "OASYS On Stage feat. Jordan Rudess" címet.) Ezen kívül érdemes megnézni a Karma Lab Media Player oldalt, ahol a fejlesztők, Stephen Kay, Jack Hotop, Michele Paciulli mutatják be a technika adta lehetőségeket.

Nézzük a teszteket, beszámolókat: Sound On Sound 1. rész, 2. rész. The Making of the Korg OASYS, Inside a Luxury Synth, Korg OASYS on Sweetwater.com, Electronic Musician Review, Keyboard Magazine Review, Harmony Central User Reviews.

76 vagy 88: S ha már meghoztuk a döntést, hogy veszünk egy OASYS-t, az egyik első kérdés: milyet vegyünk, 88 vagy 76 billentyűst? Mindkettő jó, csak más, a saját előnyeivel, erősségeivel - és szinte bármilyen feladatra használhatók nagyon kevés kivétellel. Tehát az adott feladaton és a mi játékstílusonkon, képességeinken múlik. Klasszikus zongorista háttérrel én a 88 billentyűst választottam. A billentyűzet és a pad-ek is kitűnően használhatók kifejező és dinamikus játékra. "Dobolni" is szeretek a billentyűkön. Egy kicsit könnyebbek, mint a zongorán, tehát jók orgonálásra, dobolásra vagy más, nem billentyűs hangzások megszólaltatására. (Jordan Rudesst látva tudja az ember, csak egyet kell tenni: többet gyakorolni!). Néhány példa: 1. gitár, fretless bass, fuvola, maracas, 2. jazzgitár, vibrafon, nagybőgő, cintányér, 3. vonóskar, 4. pizzicato vonósok, 5. szimfonikus ütőhangszerek, 6. szitár, 7. rockorgona, -gitár, -dobok. A 88 billentyű előnye: több hangszínt tehetünk ki egyszerre a billentyűzetre (split üzemmód). Én egy élő beállításban pl. 5 hangzást használok a következőképpen: szóló a tetején, szinti középen, orgona lejjebb, néhány basszushang alul, plusz az 5. hangszín, melyet nem a billentyűkre osztottam, hanem előreprogramozott akkordokat szólaltatok meg rajta a refrénben a pad-ekkel!

Súly: Sajnos a 88 billentyűs nehezebb, mint a 76-os, kb. 6.5 kilóval. A konténere is nagyobb és nehezebb lesz. Nem olyan könnyű szállítani, de tapasztalatból mondom, nagy elszántsággal a masszív gyári dobozában is át lehet küzdeni lépcsőkön és emeleteken akár egyedül... (Arra kell közben tántoríthatatlanul koncentrálni, hogy megéri. Szükség esetén privát levélben adok gyakorlati tanácsokat a 173 x 68 x 34 cm-es óriási és súlyos doboz megfogásához.). Tudomásul kell venni, és örülni neki, hogy ez egy rendes hangszer - van benne anyag.

Végül az ára is fontos, bár nincs nagy különbség a két változat között. Ha tehát választani kell, hogy 76 vagy a 88 billentyűsünk legyen, vegyük figyelembe a játékstílusunkat, zenei feladatainkat, erőnket és az anyagi lehetőségeinket. (Ha nem kell választanunk, és mindent birtokolni akarunk, egyszerű: vegyük meg mindkettőt. :-) )

Egy-két dologra még érdemes odafigyelnünk.

Állvány: Az átlagosnál nagyobb mérete és súlya miatt a hagyományos állványok nem bírják el, erősebb megoldásra van szükség. Legalább egy jó minőségű dupla X-állványra, de inkább még masszívabbra, hogy ne inogjon, akkor sem, ha nem csak piszkálgatjuk a billentyűzetet, hanem rendesen játsszunk rajta. Én egy QuickLock WS-550-et használok, nagyon elégedett vagyok vele, mert egyszerű, stabil, könnyen szállítható, és megfizethető.

Pedál: Tegyünk egy szívességet magunknak, és vegyünk egy olyan pedált, ami az igazi zongorához hasonló "half-dampering" funkciót is tudja. Pl. a Korg DS-1H kiváló. Precíz, egyszerű, jó minőségű, egy életre kitart. Egy ilyen szerintem kötelező darab az OASYS-hez. Emellett, ha van kedvünk, beszerezhetünk egy "volume/expression pedalt"-t is, a Korg XVP-10 az egyik legjobb darab.

Monitor: Vegyünk olyan jó monitort hozzá, amilyet csak tudunk, ez a hangszer "megérdemli". Ellenkező esetben nem biztos, hogy fogjuk tudni élvezni a nagyszerű hangminőséget (amiért fizettünk), és egyébként is alapvető a tökéletes lehallgatás, ha dalokat keverünk és készítünk, esetleg másoknak is, nemcsak magunknak. A jó monitorok drágák, de vegyük figyelembe, hogy hosszú ideig fogjuk őket használni, azért, mert a monitorjaink ismerete szükséges ahhoz, hogy jól hangzó zenét produkáljunk, és ez a tanulás időt vesz igénybe. Tehát ne fektessünk be másba, csak kiváló minőségbe, ami illik a hangszerünkhöz, a zenénkhez, és természesen a zsebünkhöz.

Memória: Az OASYS-ban gyárilag 1 GB RAM van. Van még egy bővítőhely, ide érdemes minél előbb egy másik 1 GB-os modult venni (figyeljünk a specifikációra!). Ez a működés sebességét nem befolyásolja, az előnye csak annyi, hogy több bővítőprogramot tölthetünk be egyszerre a gépbe. Az OASYS-ben minden a RAM-ban történik, ide töltődik be az oprendszer és a kiválasztott EXs hangbővítések, a maradék pedig samplingre használható.

Konténer: Ha sokat koncertezünk, a szállításhoz ajánlatos beszerezni egy profi konténert, ami megvédi. Nekem még nincs, ez a következő napirendi pont, ahogy lesz tapasztalatom, megírom.

Ez a hangszer egy valódi erőmű. Mégha olyan alkatrészek is vannak benne, és olyan gyors, mint egy számítógép, ez NEM egy PC. Ez nem egy olyan eszköz, amivel szövegszerkeszteni, játszani, internetezni, és mellesleg zenét szerkeszteni is lehet. Előhívja a kreativitásod, mert egyetlen dologra született, arra, hogy zenélj vele. 30 másodperc alatt betölt kb. 700 MB-nyi hangmintát, melyeket veszteségmentesen tárol a memóriában. A Pentium 4-es processzort alig terheli az operációs rendszer (NEM Linux fut a háttérben, hanem egy ahhoz hasonló alapokra épülő saját alkalmazáskészlet), ezért szinte teljesen arra lehet kihasználni, hogy hangszerként viselkedjen, így a 2.8 GHz-es processzor sokkal több feladatot tud elvégezni, mint egy PC-ben.
Gyárilag közel 2800 dobhangminta van benne, és jelenleg 9 fantasztikus szintézis-motor: vektor, szubtraktív, wave szekvenszer, orgonamodellező, pengetős modellező, virtuál analóg, MS20, PolySix, KARMA - és várhatóan jönnek még újabbak.
A KARMA2 funkció csodálatos. Egyszer Stephen Kay, a feltalálója azt írta, hogy mivel 4 modul működik benne egyszerre, ha KARMÁ-zunk, az pontosan olyan, mintha 5 ember egyszerre külön-külön MIDI-csatornákon játszana a hangszeren. Mindezt könnyedén kezeli le.
Miért vegyük meg? Több válasz is lehetséges: 1. Ha összeadjuk, hogy az OASYS milyen funkciókat tud, és ilyen berendezéseket akarnánk most venni a legjobb minőségben, egymáshoz tökéletesen illesztve, akkor minden bizonnyal az is kerülne ennyibe. 2. Amikor elkezdjük használni és megszólal az első hangszerelés a kezünk alatt, elfelejtünk minden kétkedést. Tökéletesen úgy szól, ahogy egy ilyen kategóriájú/árú hangszernek kell. Sőt jobban, mint ha ezzel egyenértékű egyéb berendezések kombinációját használnánk - a tanulási idő viszont kevesebb. 3. Végül is egy dolog miatt: Hogy meglegyen a világ legjobb vas billentyűs hangszere, na ezért. :-)

És talán az értékét is sokkal tovább megőrzi, mint más hangszer, mert kuriózum. Ne felejtsük, hogy az ár és érték szoros összefüggésben van egymással. Igaz a mondás: ha drágán veszel, egyszer fogsz sírni, ha olcsón, sokszor siratod majd.

Janca Ákos
multi-instrumentalista zenész, zeneszerző
www.futureplant.info

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.